Tartalomjegyzék
Cockatielek és a genetikai mutációk típusai
A kakastaréj Ausztráliában őshonos madár, amelyet jelenleg az egész Földön háziasítanak. Háziasítása 1838-ban kezdődött, amikor egy angol férfi Ausztráliába utazott, hogy regisztrálja az ország állatvilágát. Angliába visszatérve és a felfedezett madarat megmutatva az európai kontinensnek, az európaiak érdeklődését felkeltette a kakastaréj megszerzése.
A madár gyorsan elterjedt a bolygó kontinensein, azonban 1960-ban az ausztrál kormány betiltotta a koktélok exportját az országból. Ennek következtében az azonos vérvonalú madarak között egyre több párosodás történt, ami genetikai mutációkat és a madarak változó színmintázatát eredményezte.
A kakadu a Nymphicus hollandicus fajba tartozik, és körülbelül 30 cm-es. A madarak színei változatosak lehetnek, és egyik jellegzetessége a színes gömb az arcán. Ezen kívül a kakadálnak kicsi, de nagyon ellenálló csőre van. Képesek utánozni a folyamatosan hallott hangokat is, például a neveket.
Cockatielek: elsődleges mutációk
A genetikai mutációknak különböző fajtái vannak, amelyek a kakadikat érintik. A genetikai változás megváltoztatja a madár színét az eredeti színtől, a szürkétől. Nézz meg néhány fajt és a genetikai mutáció következtében megváltozott színüket.
Harlekinkakadu
Az Alerquin a legrégebbi génmutáció a koktélok között. Az Alerquin feje intenzíven sárga, az arcok nagyon vörösek, a címer pedig sárga. Az észak-amerikai eredetű mutáció elősegíti a madarak normális színezetének megváltozását. Ráadásul az Alerquin hímek és nőstények annyira hasonlóak, hogy fenotípus alapján nehéz lesz megkülönböztetni a nemet.
A fajnak négy alosztálya van: tiszta (sárga vagy fehér); világos (75% vagy több melaninnal); sötét (25% melaninnal) és fordított (a repülőtollakon foltok vannak, a test többi részén nincs melanin). Kombinált mutációkkal különböző harlekinfajok hozhatók létre: többek között a fahéj-arlekin, a lutino-gyöngy-arlekin, a gyöngy-arlekin, a fehérarcú-arlekin.
Little Pearl Calliope
A gyöngyös kalopszita első megjelenése 1970-ben történt. A madár enyhén aranyszínű, hátát egy vékony sárga csík fedi. A legtöbb kalopszita fajnál a farok sötétsárga, a farkon sárga csíkok, az orcákon pedig ugyanilyen színű foltok találhatók.
Ahogy a gyöngykalaposok érnek, a szemeik intenzív vörös színűvé válnak. Egy idő után pedig úgy néznek ki, mint egy sötét szemű madár. A hímek az első hat hónapban, a melanin részleges elrejtése miatt a tollazatuk vedlése után elveszítik a gyöngyös mintázatot. A faj nőstényei viszont megtartják a gyöngyös mintázatot.
Lutino kakadu
A Lutino az amerikai papagájként ismert, de a kakadérok közül a legnépszerűbb. Színe a mélysárgától a teljesen fehérig változhat. Szemei vörösek, lábai rózsaszínűek, a címer sárga, csőre elefántcsont színű, feje sárgás, orcája vörös, szárnya és farka sárga. A Lutino foltjai világos fénnyel megvilágítva láthatók.
Ennél a kakadálytípusnál előfordulhat genetikai hiba, amelynek következtében a nőstényeknek nincs toll a tarkóján, és emellett a nőstényeknek sárga csíkok vannak a farkán. A lutino kombinálható más kakadálytípusokkal, és többek között fahéj-lutin, gyöngy-lutin, harlekin-lutin, és más fajok jönnek létre. Néhány lutino madárnak a tollak hibája lehet a címer alatt, ami egygenetika.
Fehérarcú kakadu
A fehérarcú kakastaréjok színezetükben egyedülállóak. 1964-ben jelentek meg először a fehérarcúak. Manapság már elég gyakori mutációnak számítanak. Fehér vagy szürkés színű arcuk van, narancssárga vagy sárga árnyalatok jelenléte nélkül, még az arcukon sem.
Emellett kombinatív mutációkon is áteshetnek, és többek között gyöngyös fehérarcú, fahéjgyöngyös fehérarcú, harlekin fehérarcú és más variációkat hozhatnak létre. Az egyetlen különbség e callopsita faj és a vadszürke callopsita között az, hogy az utóbbinak sárga és narancssárga a tollazata.
Cockatielek: kombinált mutációk
Az egyik tényező, ami a koktélok, mint háziállatok iránt érdeklődést kelt, a színük. A világon számtalan árnyalat lehetősége létezik ezeknek a madaraknak, és amikor kombinált mutáció történik, vagyis amikor az elsődleges mutációk egymás között kombinálódnak, a madarak színválasztéka még tovább nő.
Lutino-Canela
A Lutino-Canela kakadu a Lutino és a Cinnamon fajok kombinált mutációjának eredménye. A faj először az 1980-as években jelent meg. Két színváltozattal áll kapcsolatban: a lutino, amely nem termel szürke melanint, és a cinnamon, amely megváltoztatja a melanin szemcséket. Ezen kívül a Lutino-Canela kakadálnak vörös szeme van.
A hímnek élénksárga arca és narancssárga foltok, míg a nősténynek narancssárga foltok jelennek meg az arcán. A madár testének tollazatán jelenlévő fahéj (vagy barnás) színt hároméves korában lehet a legkönnyebben megfigyelni. A madár a repülőtollak mentén, a vállak felett és a farokrészen a fahéjbarna árnyalatokat mutatja.
Lutino-gyöngyös kakadu
A Lutino-Pearl Calopsita a Lutino és a Pearl madárfajok kombinált mutációja. 1970-ben jelent meg először a Lutino-Pearl Calopsita kombinált mutációja. A madár alapszíne világos krémszínű, a hátán sárga szegéllyel, a farka mélysárga, az arcán narancssárga árnyalatú.
A hím Pearl Lutino az első tollváltás után a részben elnyomott melanin miatt bézs és levendula közötti színű, míg a szemek a kor előrehaladtával mélyvörösre sötétednek, és távolról a szemek sötétnek tűnnek.
Fehér-arcú-gyöngy-arlekin kakadu
A calopsita calopsita branca-Pérola-Arlequim három mutáció kombinációjának eredménye: calopsita pérola, alerquim és cara branca.
Lásd még: Fácán: lásd a madár leírását, faját, tenyésztését és még sok minden mást isA testükön is fehér vagy sárga tollak vannak, de az arcuk fehér, az arcukon narancssárga foltokkal, a test többi részén pedig szürke a toll. A hímek az első tollváltáskor elveszítik gyöngyházfényű színüket, a nőstények pedig megmaradnak ebben a színben.
A kakadémutáció osztályozásai
A koktéloknál sokféle mutáció létezik, és némelyikükkel az ember ritkán találkozik. Általánosságban elmondható, hogy a genetikai változásokat ezeknél a madaraknál háromféleképpen osztályozzák: nemhez kötött, recesszív és domináns mutáció. Nézd meg az egyes osztályozásokat!
Nemhez kötött
Olyan fajoknál fordulnak elő, mint a Lutino, a Pearl és a Cinnamon. Ezeknek a mutációknak nem kell mindkét allélban előfordulniuk ahhoz, hogy megjelenjenek a kakadélban. A kapcsolt nemi mutáció olyan mutáció, amelynél a nősténynek csak az egyik szülőtől kell örökölnie, mert a nőstény XY. A hímnek az apától és az anyától is örökölnie kell, mert XX-esek.
Még ha az anyában nincs is meg a mutáns gén, az ilyen mutációkkal rendelkező hímek átadhatják a genetikai örökséget nőstény utódaiknak. Pedig a genetikai változás típusát csak akkor lehet felfedezni, ha a madarak szüleinek mutációi ismertek, vagy tenyésztési vizsgálatokkal.
Domináns
A domináns mutáció felülírja a többi genetikai változást, és ezért szükséges, hogy csak az egyik szülő rendelkezzen a domináns mutációval, amely átadható az utódoknak. Ez a genetikai változás olyan utódokat eredményez, amelyek fele az eredeti fajhoz, fele pedig a mutáns fajhoz tartozik.
Ráadásul a kakadu nem hordozója a domináns mutációnak, így a változás vagy látható, vagy nem. Emellett a domináns madarak lehetnek recesszív vagy nemhez kötött mutációk hordozói is. A vadszürke, a sárgapofa domináns és az ezüst domináns kakaduk példák az ilyen típusú mutációkra.
Lásd még: Melyik kaméleon vásárolni? Ár, hogyan kell vásárolni legalizált és több!Recesszív
Ahhoz, hogy ez a fajta genetikai változás bekövetkezzen, a szülőknek recesszív mutációval kell rendelkezniük vagy azt kell hordozniuk. Ez a tényező azért fontos, mert a vadszín átfedésben van a recesszív mutációval. A mutáció garantálásához megfelelő korban keresztezési vizsgálatokat kell végezni.
Az olyan fajok, mint az Alerkin, a Whiteface és a Recessive Silver recesszív mutáció eredménye, és ez a fajta változás különbözik a nemhez kötöttől, mivel ez utóbbiban csak a hímek hordozzák a mutáns géneket, a recesszív mutáció pedig csak akkor fordul elő, ha a hímek és a nőstények is hordozzák ezt a fajta mutációt.
A kakadájok gondozása
A kakadájok a díszmadarak közé sorolhatók, és alkalmazkodtak az emberrel való együttéléshez. Emiatt nagyon keresettek a brazil piacon. Egy kakadáj értéke a genetikai mutáció típusától függ, és 60 és 300 dollár között mozoghat. Nézz meg néhány érdekességet a madárral kapcsolatban.
A kakaduk színmintái
Eredetileg a kakaduk szürke színűek, a szárnyakon fehér szegéllyel. A nőstények fején sárgás árnyalatú, az arcukon lágy narancssárga színű, kerek foltok vannak. A farkukon sárga csíkok vannak szürke vagy fekete színnel átszőve.
A hímeknek viszont sárga a fejük, narancsvörös foltokkal és teljesen szürke a farkuk. Ezen kívül mind a hímnek, mind a nősténynek sötét a szeme, a lába és a csőre. Fontos kiemelni, hogy a színmintákat a nemi kromoszómákon található meghatározó gének határozzák meg.
Szociális viselkedés
A vadon élő kakastaréjok rajokban élnek, és társas állatok, mivel a raj tagjaival érintkeznek. A nap nagy részében élelmet keresnek, a fennmaradó időben pedig a tollazatukat ápolják, társasan érintkeznek. Napkeltekor élelemkeresésre ébrednek, társasan érintkeznek, gondoskodnak magukról, majd visszatérnek élelemkeresésre. Napnyugtakor visszatérnek a fákra, hogy a veszélyektől távol aludjanak.
A vadon élő kakastaréjok a házi élethez is alkalmazkodnak, hiszen szelídek. Az az ajánlás, hogy kölyökként szerezzük be őket, hogy erősebb kötődést alakítsanak ki a gazdához. Emellett nagyon társaságkedvelőek, ha megfelelően gondoskodnak róluk. És nem zajosak, így például lakásokban is élhetnek.
Cockatielek nevelése
A fogságban tartott kakastaréjok tenyésztéséhez nagy ketreceket kell használni, elég nagyokat ahhoz, hogy a szárnyaikat kitárhassák, és hogy a játékaik a helyükön maradjanak. Ezenkívül a környezetnek hasonlónak kell lennie ahhoz a vadon élő környezethez, amelyben élhetnének. A táplálék csírákból, magvakból, gyümölcsökből, zöldségekből, diófélékből és madáreledelből áll.
A szociális interakció nagyon fontos a kakadálok számára, ezért ezt az interakciót egy azonos fajú társon keresztül kell megvalósítani, vagy a tulajdonosnak napi időszakokat kell fenntartania erre. Fontos továbbá, hogy a kakadálokkal együtt végezzenek tevékenységeket, hogy energiát égessenek. Ezen kívül a névválasztás és a ketrecen kívüli idő kellemesebbé teheti az élményt.
Egészség
A kakastaréjok egészségét könnyű fenntartani, mivel szívós madarak. Azonban előfordulhatnak végzetes egészségügyi problémák. A kakastaréjok átlagos élettartama például 15-20 év, ezért igénylik az egészségükkel kapcsolatos gondoskodást. Fontos a madarak higiéniai körülményeinek fenntartása a jólétük érdekében. A faj étrendjének fenntartása szintén a gondozás egyik formája.
Emellett fontos, hogy rendszeresen látogassuk az állatorvost, hogy megelőzzük a parazitás és fertőző betegségeket. Ezenkívül mindig meg kell figyelni az állatot, mert előfordulhat, hogy érzelmi betegségei lesznek, vagy viselkedése miatt nem tűnik betegnek.
A kakastaréjok biológiai sokfélesége
A kokárdáknál olyan színeződések is kialakulhatnak, amelyek nem génváltozásból erednek. Ezek a színek megjelenhetnek a madarak születése után vagy felnőttkorban. Ráadásul ez a fajta változás lehet állandó vagy átmeneti. A tenyészmadaraknál például megfigyelhető egy narancssárga pigmentáció, amely hormonális eredetű lehet, vagy a szaporodási fázisban keletkező fáradtság miatt.
A kakastaréj nemek közötti különbség az arcszínben mutatkozik meg. A nőstények arca általában világosszürke, a hímeké pedig sárga, de a helyes meghatározáshoz DNS-tesztre van szükség.
Ezért a kakadu a színváltozatok miatt nagy biológiai sokféleséget mutat, ami vonzóvá teszi a háziállatként való használatukat. Ezen túlmenően az emberek jó társává képezhetőek, és ez a madarakat egyre inkább jelenvalóvá teszi a hazai környezetben.
