Tartalomjegyzék
Tudja, hogy mik azok a levéltetvek?
Mit tudsz a levéltetvekről? Ezek apró rovarok, amelyek minden olyan területen jelen lehetnek, ahol növényzet van. Lakhatnak magasan, a fák tetején és a földön, a növények gyökerein élve is. Ebben a cikkben megtudhatod, hogyan ismerheted fel a levéltetveket, és mit tehetnek a növényeiddel.
Fedezze fel azt is, hogy melyik rovar profitál leginkább a levéltetű jelenlétéből, és mi a kedvenc tápláléka. Ezeket és még sok más információt is megtudhat a cikk olvasása során. Minden fontos részletet megtudhat erről a kis állatról, amely nagy hatással lehet a szobanövényekre, sőt, a nagy ültetvényekre is. Jó szórakozást az olvasáshoz!
Tájékoztató a levéltetvekről
Ismerje meg a különböző információkat erről a kártevőről, például a vizuális jellemzőiket, természetes élőhelyüket, életciklusukat, szaporodásuk módját és táplálkozásukat. Nézze meg azt is, hogy mi a levéltetvek ökológiai jelentősége, és kiknek kedvez a jelenlétük.
Vizuális jellemzők
A levéltetű hossza 1 mm-től 10 mm-ig terjedhet. Általában egyszínű, fényes vagy átlátszatlan. Vannak zöld, szürke, barna, vörös, sárga és fekete fajok. A levéltetű megjelenését leginkább a növény nedvének átszúrására és szívására szolgáló szájszervek, az úgynevezett fullánkok jellemzik.
A levéltetvek két összetett szemmel és két szemgumóval rendelkeznek. A test hosszú, puha, finom ízületekkel, így egyes fajok szárnyakkal rendelkeznek. Ha a levéltetveknek szárnyuk van, mind a hímeknél, mind a nőstényeknél, azok egymásba fonódó, átlátszó párokban helyezkednek el.
Természetes élőhely és táplálék
A levéltetvek olyan kártevők, amelyek különböző típusú gyengülést okoznak a növényeken, például a káposztafélékben, a gyapotban, az eperben, a rózsabokrokon és a brokkoliban. A növényeket élőhelyként és egyúttal táplálékként is használják. Fecskendőtű alakú szívószálakkal, úgynevezett tűvel táplálkoznak.
A levéltetvek a növényi edényekbe dugják a tűlevelüket, és kiszívják azok nedvét. A fent említett növényeken kívül, amelyek a kedvenceik, a levéltetvek minden olyan helyen megtelepedhetnek, ahol növényzet van. A magas fák tetején vagy a növények gyökerein is megtalálhatók.
Életciklus és szaporodás
A levéltetvek szaporodási folyamata telite parthenogenezissel zajlik, azaz a nőstényeknek nincs szükségük megtermékenyítésre ahhoz, hogy más nőstényeket hozzanak létre. Ebből a folyamatból hímek is születhetnek, de kis mennyiségben. Amikor hím születik, szexuális szaporodásra (kopulációra) kerül sor.
E rovarok életciklusa a nimfák esetében 5 és 6 nap között változik. A szaporodási időszak 15 és 23 nap között változik, a szaporodás utáni időszak pedig 3 és 4 nap között.
Ökológiai jelentőség
Vannak ökológiai kapcsolatok a levéltetvek és más rovarfajok között. Ezek a kapcsolatok harmonikusabbak, mint a növényekkel, mert a többi rovarnak nem okoznak kárt. Az ilyen típusú kapcsolatra egyértelmű példa a legelő hangyák.
Megvédik a levéltetveket a ragadozóktól, cserébe az általuk kibocsátott váladékért, az úgynevezett "mézharmatért". Ez a váladék édes, és táplálékul szolgál a legelésző hangyák számára. A hangyák csápjaikat a levéltetvek testére helyezik, és csiklandozzák azokat, hogy a váladék gyorsabban távozzon.
levéltetű típusok
Ismerje meg a természetben előforduló különböző levéltetűfajtákat. Tanulja meg most, hogy megkülönböztesse az egyes fajokat sajátos tulajdonságaik alapján, valamint azt is, hogy melyek a kedvenc gazdanövényeik:
Fehér levéltetű
A fehér levéltetű egy olyan rovarfaj, amely előszeretettel lakik a fás-, dísz- és gyümölcsnövények ágain és gallyain. Tudományos neve Icerya purchasi. Az ausztrál lisztbogár egyik fajtája. Bár a tünetek és a fertőzés hasonló a fekete levéltetvekhez, a fehér levéltetvek más fajhoz tartoznak.
A kifejlett fehér levéltetvek ovális alakúak, hátoldalukon sötét foltok vannak, és körülbelül 1 mm és 10 mm közötti méretűek. Bár fehér levéltetveknek nevezik őket, színezésük a lila és a vörös világos árnyalatai között változhat.
Lásd még: Olasz agár: ár, jellemzők, érdekességek és még sok más!Zöld levéltetű
A Myzus persicae a zöld levéltetű tudományos neve. A kártevő által leginkább megtámadott növények: saláta, sütőtök, gyapot, cukkini, vízitorma, burgonya, brokkoli, padlizsán, karfiol, káposzta, görögdinnye, papaya, dinnye, őszibarack, paprika, paprika, káposztafélék és paradicsom. Mint a neve is mutatja, világoszöld színű, 1 és 10 mm közötti méretű.
Táplálkozásának módja a hagyományos levéltetű módszer, amikor a növénybe dugja a tűleveleit, hogy kiszívja belőlük a nedvet. Általában olyan kártevő, amely közvetlen kárt okoz a növényekben.
Gyapot levéltetű
A gyapot levéltetvek (Aphis gossypii) körülbelül 1,3 mm-esek. Színezetük a világossárgától a sötétzöldig változhat, a felnőtteknél a zöld szín dominál. A növények levelei és hajtásai alatt élnek. Hatalmas szaporodási folyamatuk van, különböző utódokat hoznak létre, amelyek szárnyasan vagy szárnyatlanul születnek.
Általában a szárnyas forma akkor jelenik meg, amikor kevés a táplálék, így ezek a rovarok más növények után repülnek, hogy új kolóniákat alapítsanak.
Kukorica levéltetű
A Rhopalosiphum maidis fajba tartozó levéltetvek szárnyas vagy szárnyatlan rovarok, amelyek olyan kolóniákban élnek, ahol nincsenek hímek. A kukoricatetű hosszúkás teste 0,9 mm és 2,2 mm közötti hosszúságú. Színe sárgászöld vagy kékeszöld lehet. A szárnyak átlátszóak, csak egy erezetük van.
Biológiai ciklusa 20-30 napig tart, és minden nőstény átlagosan 70 új levéltetvet képes létrehozni. A nem szárnyas nőstények több nimfát tudnak létrehozni, mint a szárnyas nőstények.
Fül levéltetű
A Sitobion avenae fajok nem szárnyas kifejlett példányai 1,3 mm és 33 mm közötti hosszúságúak lehetnek. Színük sárgászöld vagy vörösesbarna lehet, és fekete csápjuk van. A szárnyas füles levéltetvek viszont valamivel kisebbek, 1,6 mm és 2,9 mm közötti hosszúságúak.
Színezete hasonló a nem szárnyas egyedekéhez, csak a has felső felületén található szegmentált szárnyjelek alapján különböztethetők meg. A gabonafélék, például a búza levelein élnek, és mindig a növények fülén koncentrálódnak.
A levéltetvek hatása a növényekre
Itt megtudhatod, mit tehetnek a levéltetvek a növényeiddel. Tudd meg, mi az a szívás, és hogyan küszöbölik ki a levéltetvek, hogy más rovarokat vonzzanak, valamint azt is, milyen kárt okozhat a nyáluk a növényekben. Olvass tovább:
Tápanyagszívás
A levéltetveknek tűszerű szájszervei vannak, amelyeket fullánkoknak neveznek. Ezeket a fullánkokat a növény ereibe szúrják, hogy kiszívják a nedvet. A szívási folyamat károsítja a leveleket és deformálja a hajtásokat.
Ez a folyamat csökkenti a növények fejlődését, mert amikor a levelek elszáradnak, abbahagyják a fotoszintézis gyakorlását. Fotoszintézis nélkül a növények nem tudnak életben maradni. A szívogatás a telep méretétől függően rövid idő alatt elpusztíthat egy növényt.
A szekréció eltávolítása
A levéltetvek által ürített váladékot mézharmatnak nevezik, amely a hangyák által nagyon kedvelt édes anyag. A mézharmat felelős a hangyák és a levéltetvek közötti ökológiai kapcsolatért. A hangyák a levéltetvek által ürített váladékért cserébe megvédik őket a ragadozóktól, például a katicabogaraktól.
A hangyák csoportokban tartják a levéltetveket, egy helyre koncentrálva a kolóniát. Amikor egy levéltetű megpróbálja elszigetelni magát a kolóniától, a hangya visszahozza azt a szája fogóival.
A nyál eltávolítása
A levéltetvek által kibocsátott váladék, az úgynevezett "mézharmat" nyál formájában készül. Ez a váladék, amely a növények leveleire rakódik, károsíthatja azok fejlődését a "füst" képződése miatt. Ez a mézharmat egy olyan réteg, amely megnehezíti a növények számára a levélen keresztüli légzést, emellett akadályozza a fotoszintézis folyamatát.
A levéltetvek nyála átviheti a növényekre a baktériumok és gombák által okozott betegségeket. Mivel a mézharmat vonzza a hangyákat, ezek a hangyák bizonyos esetekben vágók lehetnek, tovább károsítva a növények egészségét.
Hogyan kell a levéltetveket ellenőrizni
Az alábbiakban megtudhatja, hogyan pusztíthatja el a levéltetveket növényein többféle módon. Tudja meg, mely eljárások természetesek, és melyek azok, amelyek egészségtelen elemeket használnak, és tudjon meg egy kicsit többet az egyes eljárásokról. Olvasson tovább:
Termésszabályozás
Egyes gyomok széles körben élőhelyül szolgálnak a levéltetvek számára. Az olyan gyomok, mint a csicsóka, a kikerics és a fehér mályva vonzzák a levéltetveket, növelve ezzel a növénykultúrákban e kártevők fertőzésének kockázatát. A levéltetvek elleni növényvédelmi módszer az, hogy ezeket a gyomokat ki kell húzni és el kell választani a kultúrnövényektől.
A termesztett növénytípustól függően a gyomok elpusztítása elegendő a fertőzés megállításához vagy megelőzéséhez.
Biológiai védekezés
Ez a legtermészetesebb módja az olyan kártevők elleni küzdelemnek, mint a levéltetvek. Ez a folyamat abból áll, hogy a levéltetvek természetes ragadozóit szabadon engedjük. A legnagyobb levéltetű-ragadozók a katicabogarak és a csipkeszárnyasok. E két fajnak hatalmas étvágya van a levéltetvek iránt.
Amikor a ragadozók fejlődnek, mielőtt elérnék kifejlett formájukat, ez a legnagyobb étvágyuk ideje. Ezek a ragadozók nem károsítják a növényeket, de jó, ha a folyamatot kontrolláljuk, hogy ezek a kis élőlények ne szaporodjanak el túlságosan.
Fizikai ellenőrzés
A fizikai védekezés szintén természetes módszereket alkalmaz, de ez sok ellenőrzést igényel. A fizikai kártevőirtás legegyértelműbb példái a lecsapolás, az árvíz, az égetés és a hőmérsékletváltozás. Ezek az eljárások nem biztos, hogy megóvják a növényeket, és a kártevőkkel együtt pusztulnak el. Egy másik fizikai kártevőirtási eljárás az elektromágneses sugárzás alkalmazása, de ez nem egy eljárás.természetes, mint az előzőek.
Kémiai ellenőrzés
A vegyszeres eljárás a leggyakrabban alkalmazott, különösen, ha nagy mennyiségben alkalmazzák. Ez a kártevők elleni védekezési eljárás kémiai termékek, például vízzel hígított rovarölő szerek használatából áll, amelyeket permetezéssel juttatnak ki. A permetezés a levegőn keresztül történik, és a növények külső részét, főként a leveleket éri el.
A kémiai védekezés egy másik formája a szisztémás rovarölő szer használata, amelyet a vetőmagokra juttatnak ki ültetés előtt.
Mechanikus vezérlés
Az eddig ismert védekezési módok közül ez a legolcsóbb. A mechanikus védekezés nem más, mint a híres gyomirtás. Az ültetvény gyomirtásához különböző méretű kapák szükségesek, hogy a gyomirtó minden olyan területet elérjen, amely a fertőzött foltok eltávolításához szükséges.
Ezt a védekezést néha összekeverik a növényvédelemmel, de a mechanikus védekezés során nem csak a gyomok, hanem a gyökerek és a fertőzött növények is célpontok.
Levéltetvek: növényi kártevők
A levéltetűvel kapcsolatban sok információt tudott megnézni. Ez egy kártevőfaj, amely minden olyan területen előfordulhat, ahol növényzet van. A saláta, a sütőtök, a vízitorma, a burgonya, a padlizsán, a karfiol, a káposzta, a görögdinnye, a sárgadinnye, az őszibarack, a paprika és a paradicsom a kedvenc célpontjai.
Azt is láttátok, hogy a levéltetvek egészséges ökológiai kapcsolatot tarthatnak fenn más rovarokkal, például a levélfogó hangyákkal. Felfedeztétek a természetben előforduló különböző levéltetűfajokat is, és megnéztétek, hogy mely növényeken fordulnak elő leggyakrabban. Láttátok a kártevők elleni védekezés különböző típusait is, például a fizikai, kémiai, kulturális, biológiai és mechanikai védekezést.
Lásd még: Mini kecske: nézd meg a fontos tippeket erről a kíváncsi háziállatról!Néhány közülük 100%-ban természetes, olyan elemeket használ, mint a víz és a tűz, valamint a levéltetvek természetes ragadozóit. Most, hogy többet tudsz a levéltetvekről, itt az ideje, hogy vigyázz a kertedre, és távol tartsd a kártevőket a növényeidtől!
