Tartalomjegyzék
Mi az a tengeri teknős?
Ismeri a tengeri teknőst? A világszerte megtalálható különböző fajok közül néhány Brazíliában is megtalálható. Ez a gyönyörű állat fontos szerepet játszik a tengeri élet egyensúlyában. Előfordulása a bolygó összes óceánjára kiterjed, ahol különböző szaporodási és ívási helyeket találunk.
Megtudhatod, hogy a tengeri teknősöknek számos faja létezik, amelyek között különböző méretek és jellemzők vannak. Az olvasás során megtudhatod, hogy melyek ezek a teknősfajok, milyenek a szokásaik és a viselkedésük, valamint hogyan szaporodnak és még sok más információt megtudhatsz erről a csodálatos és fontos állatról. Készülj fel, hogy elmélyítsd atudás és jó olvasás!
A tengeri teknős adatlapja
Tudd meg, hogy mekkora egy tengeri teknős, és hogy mennyit nyom egy tengeri teknős. Tudd meg azt is, hogy milyen szokásaik és viselkedésük van, valamint azt is, hogy meddig élhet ez az állat, milyen fizikai jellemzői vannak, egyéb érdekes információk mellett.
Fizikai jellemzők
A tengeri teknősöknek laposabb a páncéljuk, ami könnyebbé és hidrodinamikusabbá teszi a szerkezetet. Látásuk, hallásuk és szaglásuk igen fejlett, lábaik pedig nagyon hatékonyak úszás közben. Sómirigyekkel is rendelkeznek, amelyek nagyon közel helyezkednek el a szemükhöz.
A hímek és a nőstények nagyon hasonlóak, csak a kifejlett korban különböznek egymástól. Ez a különbség akkor jelentkezik, amikor a hímeknek jobban fejlődik a farkuk és a körmük, mint a nőstényeknek, ami a faj szexuális dimorfizmusának tekinthető.
Élettartam, méret és súly
A szárazföldi teknősökkel ellentétben, amelyek fogságban körülbelül 30-35 évig élnek, a tengeri teknősök átlagosan 70 évig élnek, a természetben élve pedig elérhetik a 150 évet is. Ibama szerint a tengeri teknősöket tilos fogságban tenyészteni.
Egy kifejlett tengeri teknős hossza 55 cm-től 2,1 méterig terjedhet, súlya pedig 35 és 900 kg között változhat. Ez a súly- és méretbeli eltérés a tengeri teknős fajától függ.
Elterjedés és élőhely
A tengeri teknősök az egész óceáni medencékben elterjedtek, a sarkvidéktől a tasmán térségig. A legtöbb szaporodási hely a Föld trópusi és szubtrópusi régióiban található. Az óceáni medencék régióiban a tengeri teknősök a trópusi és szubtrópusi strandokon fészkelnek.
Ezek a fantasztikus tengeri állatok több ezer mérföldet utaznak a tengereken, és a táplálkozás és a szaporodás érdekében váltakozó helyeket járnak be. Az óceáni áramlatokat is felhasználják a könnyebb mozgás érdekében.
Szokások és viselkedésmódok
A tengeri teknősöknek nagyszerű a víz alatt maradási képességük, annak ellenére, hogy tüdőhüllők. Mind nyugalomban, mind táplálékkeresés közben képesek apnoét gyakorolni. Ez a víz alatt maradási képesség hatékonyabbá teszi az oxigén eloszlását a szervezetben.
Az anyagcseréjük is nagyon alacsony, ami a járulékos légzésükkel együtt lehetővé teszi a tengeri teknősök számára, hogy a gázcserét olyan szerveken keresztül végezzék, mint a kloáka és a garat. Vándorló állatok, és a bolygó mágneses mezejét követve tájékozódnak az óceánban.
Tengeri teknősök etetése
A tengeri teknősök tápláléka alapvetően zooplanktonból, sókból, bélhártyás állatokból, algákból, halakból, rákfélékből és puhatestűekből áll. Kikelő korukban a tengeri teknősök húsevő táplálkozásúak. Csak felnőtt korukban válnak növényevővé, és különböző algafajokkal táplálkoznak.
Egyes fajok tengeri szivacsokkal táplálkoznak, mint például a Hawksbill tengeri teknős, amely korallokban él, míg a Loggerhead tengeri teknős, egy másik tengeri teknősfaj medúzákkal és csigákkal táplálkozik.
Szaporodás és ívás
A tengeri teknősök szaporodása jellemzően hosszú vándorlásokkal jár a táplálékszerzés és a párzás között. A hímek és a nőstények sok párral párzanak, ahol a nőstények 7-10 napig, míg a hímek közel 30 napig szexuálisan aktívak.
A párzás után a nőstények ívóhelyet keresnek, és néhány hónapig ott maradnak, amíg nem raknak tojást. Az ívásra az év legmelegebb időszakában kerül sor, és mindig ugyanazon a helyen, míg a tojásrakásra éjszaka kerül sor, hogy a tojásokat ne tegye ki a nap.
Tengeri teknős fajok
Fedezze fel a tengerekben és óceánokban élő tengeri teknősök néhány faját. Tanulja meg megkülönböztetni őket egymástól az egyes fajok sajátos jellemzői alapján, valamint fedezze fel, mely fajok fordulnak elő Brazíliában.
Bőrhátú teknős
A bőrhátú teknősök (Dermochelys coriacea) óriásteknősök, amelyek hossza elérheti az 1,80 m-t, súlyuk pedig a 400 kg-ot. Ritkán találtak már 2 m hosszú és 900 kg súlyú teknősöket is.
Elülső uszonyai egyik végétől a másikig elérhetik a 2 m hosszúságot, és kifejlett korában a páncélján nincsenek lemezek. Ez a fő jellemzője, amelyből a népszerű neve is ered, mivel a páncélja sima és nem szegmentált. Táplálékát zooplanktonok, például piroszómák, szalpák és coelenteráták alkotják.
Feketefejű teknős
A rőtfejű teknős (Caretta caretta) a cabeçuda vagy félfejű teknős néven ismert. Hossza elérheti az 1,50 m-t, átlagos súlya pedig 140 kg. Ez a faj teljesen húsevő, táplálékát olyan állatok alkotják, mint a puhatestűek, rákok, kagylók, valamint más gerinctelen állatok, amelyeket a teknős erős állkapcsa összezúz.
Ez a faj Brazíliában található, és a területünkön előforduló tengeri teknősök védelmére irányuló projekt által védett fajok közé tartozik.
Fésült teknős
Egy másik Brazíliában található faj a karvalyteknős (Eretmochelys imbricata). A pente vagy törvényes néven ismert teknősök hossza elérheti az 1,20 m-t, súlyuk pedig 85 kg körül van. Páncéljának lemezei egymás fölött helyezkednek el, tetőre emlékeztetve.
Ebből a tulajdonságából ered a neve, mivel a tetőcsúcsok a fésű fogaira emlékeztetnek. Táplálékát szivacsok, tintahalak, anemónák és garnélarákok alkotják, amelyeket keskeny csőrének segítségével távolít el a korallokról.
Aruanã teknős
Az olajfekete teknős (Chelonia mydas) zöld teknős néven is ismert. Ez a Brazíliában élő faj 1,50 m hosszú és 160 kg átlagsúlyú lehet. Zöldes színű, ez a tulajdonsága adja a köznapi nevét.
Ez a faj kölyökkorban mindenevő táplálkozási szokásokkal rendelkezik, felnőtt korában pedig szinte mindig algákkal táplálkozik, alapvetően növényevővé válik. Fontos szerepet játszik az óceáni flóra elszaporodásának egyensúlyában.
Olive ridley teknős
Az olíva teknős (Lepidochelys olivacea) átlagos hossza 72 cm, súlya pedig elérheti a 40 kg-ot. Tápláléka igen változatos, de többnyire húsevő. Fő táplálékforrásai a sók, rákok, moszatok, puhatestűek, halak, medúzák és a zsákállatok (egyfajta tengeri állat).
Az élővizek megeszik a hallárvákat, így a tengeri teknős segíti a halfajok szaporodását. Végül algákkal táplálkozik, és ez a faj a brazil partvidéken is megtalálható.
Lásd még: Lepke a házban: rossz ómen vagy szerencse? Tudd meg!Lapos hátú teknős
A lapos hátú teknős (Natator depressus) Ausztráliában honos, ezért ausztrál teknősnek is nevezik. Hossza elérheti az 1 m-t, átlagos súlya pedig 70 kg körül van. Tápláléka változatos, táplálkozása a kisebb gerinctelenektől és algáktól a kisebb gerincesekig terjed.
Ez azon kevés tengeri teknősfajok egyike, amelyek nem Brazília szigetein és strandjain élnek.
Kemps ridley teknős
A kemps ridley teknős (Lepidochelys kempii), más néven kemp's ridley teknős, 70 cm hosszúságot és 50 kg-os súlyt is elérő faj, tápláléka alapvetően a sekély vizekben kifogott rákokból áll.
Tápláléka lehet más rákfélék, halak, puhatestűek, medúzák, tengeri moszatok és tengeri sünök. Ez egy másik tengeri teknősfaj, amely Brazília területén is megtalálható.
A tengeri teknősökkel kapcsolatos érdekességek
Íme néhány érdekesség a tengeri teknősökről. Tudd meg, hogyan és mikor jelentek meg a Földön, és hogyan alakult a fejlődésük a történelem során. Fedezd fel továbbá a természetben betöltött jelentőségüket, valamint ismerd meg, melyek a létezésüket fenyegető legnagyobb veszélyek, és még sok más érdekességet.
Eredet és fejlődés
Ezek a hüllők több mint 180 millió éve léteznek bolygónkon, és evolúciójuk kiindulópontja a szárazföldi teknősök lehettek. Történetük ebben az időszakban kissé homályos, mivel nincsenek olyan fosszíliák, amelyek a teknősök és egy másik állatrend közötti evolúciót mutatnák.
Mivel nincs bizonyíték arra, hogy a teknősök más fajokkal köztes kövületek révén kapcsolódtak volna össze, nincsenek konkrét információk a teknősök fő jellemzőinek kialakulásáról. Jelenleg a tanulmányok a végtagok uszonyokká való átalakulására összpontosítanak, ami megkönnyítette az óceánokban való alkalmazkodást.
A cél a különböző csoportok megkülönböztetése, amelyek a tengeri teknősök fejlődéséhez köthetők. A kutatók az uszonyok fejlődése mellett a tengeri teknősök légzőrendszerére összpontosítják munkájukat.
A tengeri teknősök jelentősége
A tengeri teknősök segítenek a tápláléklánc egyensúlyának fenntartásában. A Hawksbill teknősök például tengeri szivacsokkal táplálkoznak, elkerülve a szivacsok és a korallok közötti versenyt. Más fajok tengeri fűvel táplálkoznak, elkerülve a növényvilág nagyobb mértékű elszaporodását.
A bőrhátú teknősök természetes ragadozói a medúzáknak, amelyek tápláléka hallárvákból áll, így biztosítva a halak szaporodását, amelyek más állatok, köztük az emberek számára is táplálékot jelentenek.
A világ egyes részein a tengeri teknősök az ökoturizmus részét képezik, tudatos bevételi forrást biztosítva a part menti közösségeknek. Ezt a tudatosságot olyan projektek révén növelik, amelyek célja ezen állatok és életmódjuk jobb megismerése.
A tengeri teknősöket fenyegető fő veszélyek
A tengeri teknősöket, amikor kifejlett korukban vannak, az emberek befogják. A befogás célja, hogy húsukat és tojásaikat élelemként használják fel, páncéljukat pedig a turistáknak eladásra szánt tárgyak, például ékszerek és hagyományos kézműves termékek készítéséhez használják fel.
Közvetve többek között a tengeri teknősök élőhelyének szennyezése és elpusztítása, a véletlenszerű halászat, a műanyag felhalmozódása a tengerben felelősek ezen állatok pusztulásáért.
A bolygón élő tengeri teknősfajok visszaszorulását több tényező is okozhatja. Ha figyelembe vesszük, hogy a természetes ragadozók miatt minden egyes kikelt fiókának csak 0,1%-a éri el a felnőttkort, a helyzet még rosszabbá válik. Nem csoda, hogy a tengeri teknősök veszélyeztetett fajnak számítanak.
Védőmozgások
A tengeri teknősök valamennyi faja szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Az 1980-as években Brazíliában létrehozták a Projeto TAMAR (Tengeri teknősök projekt) nevű projektet. A projekt célja a Brazília területén található tengeri teknősfajok védelmének és kezelésének kutatása.
Ez a projekt mintegy 1100 km hosszú strandot foglal magában 25 különböző helyszínen, a brazil partok és az óceáni szigetek mentén. Ezek azok a helyek, ahol a teknősök lerakják tojásaikat és táplálkoznak, valamint ahol pihennek és növekednek.
A projekt Brazília kilenc államára terjed ki, és a turisták, halászok, lakosok és helyi vállalkozók számára állandó környezetvédelmi oktatást végez, a tengeri teknősök életciklusának megőrzésére összpontosítva.
Osmoreguláció és hőszabályozás
Az ozmoreguláció a tengeri teknősök azon képessége, hogy szabályozzák a testükben lévő sókat. A hipotóniás egyensúly fenntartása érdekében a felesleges sót ki kell választaniuk a testükből. A tengeri teknősök így a szemük közelében található sómirigyeken keresztül ürítik ki ezt a felesleget. Ez az egyensúly teszi a tengeri vizekben való mozgásukat akönnyen.
A termoreguláció a teknősök azon képessége, hogy szabályozzák testhőmérsékletüket. Egyes fajok, például a Cheloniidae családba tartozó fajok hőmérséklete idővel nagymértékben változik. A bőrhátú teknős például endotermikus, és képes a környezeti hőmérsékletet 8ºC-kal a környezeti hőmérséklet felett tartani.
A zöld teknősök viszont a Csendes-óceánban élnek, amely viszonylag hidegebb, és a szigetek felé hagyják el a vizet, hogy a napon felmelegedjenek.
Szimbiózisban élnek a kagylókkal.
Ökológiai szempontból a tengeri teknősök és a pajzstetvek komensális módon integrálódnak. A komensalizmus két állatfaj közötti ökológiai kapcsolat, amelyek úgy társulnak, hogy csak az egyik faj profitál a kapcsolatból, de anélkül, hogy a másiknak kárt okoznának.
A pajzstetvek a tengeri teknősök páncéljából húznak hasznot növekedésük során, anélkül, hogy a teknősöknek kárt okoznának. A teknősök páncélja és nyakának bőre szubsztrátként szolgál, ahol a pajzstetvek összegyűjtik a teknősökre tapadó táplálékot.
A tengeri teknősökkel mintegy 29 kagylófaj áll komensális kapcsolatban, így nem kell aggódniuk a gazdatest halála miatt, mivel a tengeri teknősök átlagosan 70 évig élnek, de elérhetik a 150 évet is.
Lásd még: Ha a kutyád mindenhova vizel, íme néhány tipp, hogy kordában tartsd!A tengeri teknősök hosszú életűek
Ebből a cikkből megtudhatod, hogy a tengeri teknősök akár hihetetlen 150 évig is élhetnek. Olyan állatok, amelyek képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, valamint egyensúlyt teremtenek a testükben lévő só mennyiségében. Ezek a tengeri állatok akár több mint 2 méter hosszúak és majdnem egy tonnát is nyomhatnak.
Most már tudod, hogy fontos a tengeri teknősök életciklusának fenntartása, hogy nagyobb harmónia legyen a tengeri környezetben. Ezek a gyönyörű állatok szerepelnek a kihalással fenyegetett állatok listáján. Ennek oka, hogy olyan állatokról van szó, amelyek csak nagy nehézségek árán érik el a felnőttkort, és az emberek tudatosságának hiánya miatt.
Ha egy kicsit többet tudunk erről a gyönyörű állatról, világossá válik, hogy mennyire fontos segíteni a faj megőrzésében és az emberi tudatosság növelésében.
