Tartalomjegyzék
Tudj meg mindent a szarvasokról!
Ha a szarvasok neve szóba kerül, a legtöbb embernek először a nagy, bézs színű, agancsos állatok jutnak eszébe, amelyek általában az utak közepén tűnnek fel néhány horror- és drámafilmben. Ezek az állatok azonban sokkal több érdekességet rejtenek, mint gondolnánk.
A szarvasok, más néven őzek, növényevő állatok és kérődzők, amelyek abban különböznek, hogy szarvak helyett agancsuk van. Ebben a cikkben megismerkedünk egy kicsit ezzel a családdal, végigmegyünk főbb jellemzőiken, életmódjukon és bemutatunk néhány fajt.
A szarvas általános jellemzői
Mint mondtuk, a legkiemelkedőbb tulajdonságok mellett a szarvasoknak sok más olyan tulajdonságuk is van, amelyek megismerése érdekes lehet. Lássuk tehát, melyek a szarvasok általános jellemzői.
A szarvas fizikai jellemzői
A szarvasok barna, sima bundájú állatok, néhol fehér színű területekkel, nagy fülekkel és hosszú lábakkal.
Lásd még: Hogyan készítsünk kutyaházat: tippek az összeszereléshez és az árhoz!Vannak különböző méretű szarvasok: egyesek, mint például a pudu szarvas, körülbelül 30 cm magasak, míg a legnagyobb szarvas, a jávorszarvas akár a 2,1 méteres magasságot is elérheti.
A szarvasokat az különbözteti meg a többi kérődző állattól, hogy szarv helyett agancsot fejlesztenek. Ezek olyan csontos szerkezetek, amelyek csak a hímeknél vannak jelen, és amelyek életük során letörhetnek, majd visszanőhetnek.
A szarvas eredete és élőhelye
A szarvasok Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Európában és Észak-Afrikában őshonosak. Az ember a világ más olyan régióiba is behurcolta őket, ahol nem endemikus faj, például Ausztráliába és Új-Zélandra. A szarvasok a legkülönbözőbb környezetekben élnek, de mindig olyan helyek közelében, ahol van elérhető víz. A leggyakoribbak az erdők, mocsarak, lápok, sivatagok és tundrák.
A szarvasok szokásai és viselkedése
A szarvasok általában kis csoportokban élnek, amelyeket a nőstények és kicsinyeik alkotnak. A hímek, amikor kifejlettek, általában magányosabbak és egyedül élnek.
Mivel nagyon gyakori zsákmány, mind az emberek, mind más állatok körében, a szarvasok alkalmazkodtak ahhoz, hogy elkerüljék a vadászokat. Egyes esetekben, mint például a kanadai szarvasok, gyakran látni őket az utak közepén. Ez egy módja annak, hogy a vadászok ne találják meg őket.
A faj szaporodása
A szarvasok olyan állatok, amelyek kétéves koruktól kezdve szaporodóképesek. A meleg éghajlaton élők az év bármely szakában párosodhatnak, míg a hideg régiókban élők az őszt vagy a telet várják a párzással. A nőstény vemhességi ideje 7-8 hónapig tart.
A szarvasok etetése
A szarvasfélék családjába tartozó állatok növényevők. Mivel azonban gyomruk gyengén fejlett, nem emésztik meg a sok rostot tartalmazó növényzetet, például a fűféléket. Ezért a szarvasok elsősorban hajtásokkal, levelekkel, gyümölcsökkel és zuzmókkal táplálkoznak.
Egy másik fontos információ, hogy a szarvasok kérődző állatok, azaz megrágják a táplálékot, lenyelik, majd a gyomorból massza formájában visszahozzák, hogy újra megrágják.
Várható élettartam
Mivel különböző állatok és vadászok zsákmánya, a fogságból kikerült szarvasok várható élettartama általában nem túl magas. A fogságból kikerült felnőtt szarvasok általában körülbelül 10 évig élnek, míg egy jól gondozott szarvas, amely fogságban él, vagy sikerül megszöknie a fogságból, körülbelül 20 évig élhet.
Egyes szarvasfajok
A világon körülbelül 30 különböző szarvasfaj létezik. Néhány közülük a kanadai szarvas, a mocsári szarvas, a dámszarvas, a rénszarvas és a jávorszarvas. Íme néhány főbb jellemzője ezeknek az állatoknak.
Kanadai szarvas
A kanadai szarvas elsősorban Észak-Amerikában és Ázsiában található faj. Ennél a fajnál a hímek átlagosan 320 kg-ot nyomnak és elérhetik a 2,5 m hosszúságot, míg a nőstények 225 kg-ot nyomnak és akár 2 m hosszúak is lehetnek.
E faj állatai általában az őszi és a téli időszakban párosodnak. A hímek uralják az akár 20 nőstényből álló csoportokat, amelyek viszont tavasszal szülnek.
Mocsári szarvas
A suaçupu néven is ismert faj csak a Pantanalban, a Guaporé folyó medencéjében, a Bananal-szigeten és az Esteros del Iberá-ban fordul elő, mivel a 20. század óta a veszélyeztetett állatok listáján veszélyeztetettnek minősített faj.
A mocsári szarvas családjának legnagyobb tagja Dél-Amerikában, súlya elérheti a 125 kg-ot, magassága pedig az 1,27 m-t. A nőstények mindig valamivel kisebbek, mint a hímek, és nincs agancsuk.
Ez az állat lehetőleg napközbeni és magányos. Ragadozói a jaguár és a puma. Általában vízinövényekkel táplálkozik.
Mule deer
A pampaszarvas közepes méretű, akár 1,20 m hosszú és 40 kg súlyú szarvas. A többi fajhoz hasonlóan a hímek magasabbak és nehezebbek a nőstényeknél, emellett agancsot is mutatnak.
Nappali állatok, amelyek levelekkel, főként fűfélékkel táplálkoznak. Ragadozóik a jaguár, az ocelot és a sörényes farkas.
Bár még nem számít veszélyeztetett állatnak, a természetvédelmi szervezetek veszélyeztetett fajnak tekintik. Jelenleg Brazíliában, Argentínában, Bolíviában, Paraguayban és Uruguayban néhány helyen látható.
Lásd még: Hogyan készítsünk kutyamancs lenyomatot E.V.A.-val, gipsszel és még sok mással!Rena
A karácsonyi történetekben nagyon híres rénszarvasok nagytestű állatok, amelyek Grönlandon, Skandináviában, Oroszországban, Alaszkában és Kanadában élnek.
Ennél a fajnál a hím elérheti az 1,2 m-es magasságot és 250 kg-ot is nyomhat, míg a nőstények általában valamivel kevesebbet nyomnak. A szarvak akár 1,4 m hosszúak is lehetnek, és érdekes módon ez az egyetlen olyan szarvasfaj, amelynél a nősténynek is van szarva.
Moose
A jávorszarvas a szarvasfélék családjának legnagyobb szarvasa. Felnőttként elérheti a 2 m-es magasságot és a 450 kg-ot. Idősebb korában az 500 kg-ot is meghaladhatja. Amellett, hogy a család legnagyobbja, a többi fajtól eltérő agancsa is van. Csak a hímeknél van jelen, csésze alakú és 1,60 m széles is lehet. A jávorszarvas egy állat, amelyFinnország, Svédország és Norvégia régióira jellemző Európában.
Kíváncsiságok a szarvasokról!
Most, hogy már megismerted a főbb információkat a szarvasokról, beszéljünk néhány érdekességről, ami fontos lehet vele kapcsolatban. A szarvasfélék családja olyan szokásokat és szokásokat mutat be, amelyek nagyban különböznek más emlősöktől.
Nem szoktak csoportokban élni.
A rénszarvasok kivételével a szarvasok olyan állatok, amelyek inkább külön élnek, minthogy csordában járjanak. A nőstények vándorlás idején együtt járnak, de amikor stabilizálódnak, szétválnak.
A hímek ezzel szemben általában egyedül töltik idejük nagy részét, még akkor is, amikor más környezetbe vándorolnak.
A fajok kihalásának okai
Mint láttuk, egyes szarvasfajok veszélyeztetettek vagy veszélyeztetettek. Ennek fő okai a szarvasvadászat, az élőhelyük építési célú megváltoztatása és olyan betegségek, mint a száj- és körömfájás.
A vadászat az egyik ok, amely leginkább hozzájárul a fajok kipusztulásához. A szarvasra azért vadásznak, mert trófeaként szolgál a vadászok számára. Egyes helyeken húsát és bőrét az emberek is felhasználják.
Legnépszerűbb ragadozók
A szarvasok sok más állat zsákmányául szolgálnak. Az egyes fajok ragadozói az élőhelyük szerint nagyon eltérőek, de általában a ragadozók a húsevő állatok, általában emlősök vagy hüllők. Néhány példa: a jaguár, az ocelot, a sörényes farkas, a kajmán és az anakonda.
Legális a szarvasvadászat?
A vadászati engedélyezési eljárás nagyban függ az egyes országoktól. Brazília esetében a szarvasvadászat csak olyan fajokra engedélyezett, amelyek nem veszélyeztetettek vagy veszélyeztetettek. Ez azt jelenti, hogy a vadászat legalizálásához a fajnak jelentős egyedszámmal kell rendelkeznie, és olyan területen kell lennie, ahol a vadászat engedélyezett.
A tengelyes szarvas és a gímszarvas példák a vadászható fajokra. A mocsári szarvas esetében például a törvény tiltja a vadászatot, mivel ez egy veszélyeztetett faj.
A szarvasok érdekesebbek, mint gondolnád
Bár színükről, agancsukról és a filmekben az utak közepén megjelenő állatok hírnevéről ismertek, a szarvasok e homlokzat mögött számos különleges tulajdonság rejlik. Ebben a cikkben láthattuk, hogy magányos állatok, amelyek zöld területeken élnek és növényekkel táplálkoznak.
A szarvasok ráadásul nagyon intelligensek: mivel a különböző ragadozók és vadászok kíváncsiak rájuk, idővel megtanultak elrejtőzni és elkerülni a vadászatot.
Ennek ellenére egyes szarvasfajokat a kihalás veszélye fenyeget. Ezért nagyon fontos a természetvédelmi szervek jelenléte, valamint az emberi tudatosság, hogy ez a csoport megmaradjon. Hiszen az állatvilág gazdagságának fontos részét képezik!
