Patkósrák: ismerkedjen meg ezzel a kékvérű állattal

Patkósrák: ismerkedjen meg ezzel a kékvérű állattal
Wesley Wilkerson

Mi az a patkósrák?

Lehet, hogy még sosem hallottál a patkósrákról, azonban ez az ízeltlábú rendkívül fontos az ember számára, és minden évben több ezer életet ment meg. És mindez a fontosság a hihetetlen kék vérüknek köszönhető.

Ez a rák a világ egyik legősibb állata. Becslések szerint legalább 450 millió éve él a Földön. És mivel az elmúlt 250 millió évben szinte semmit sem változott, a rákot gyakorlatilag élő kövületnek tekintik.

A patkósrák, amellett, hogy a Földön töltött ideje alatt sok más érdekes tulajdonsága is van, amelyek csodálatos állattá teszik. Szeretnél egy kicsit többet tudni róla? Nézd meg az alábbiakban ennek a szenzációs ízeltlábúnak a jellemzőit, jelentőségét és érdekességeit.

A patkósrák jellemzői

A patkósrák nagyon különleges állat, nemcsak a Földön töltött ideje, hanem sajátos tulajdonságai miatt is. Fedezz fel néhányat az alábbiakban, és tudd meg, mitől olyan különleges ez a rák.

Intézkedések

Más ízeltlábúakkal összehasonlítva a patkósrákok átlagos méretűek. A hímek és a nőstények egyaránt 38 és 48 cm közötti méretűek, de egyes esetekben az 50 cm-t is meghaladhatják.

Ahhoz, hogy elérje maximális méretét, ennek a Limulus polyphemus tudományos nevet viselő ráknak szüksége van a külső vázának cseréjére, ami az ízeltlábúakra jellemző. Gyakran találjuk a partokon a páncélját, amely egy halott rákra hasonlít.

Vizuális jellemzők

Bár rák, ez az ízeltlábú közelebb áll a pókokhoz és a skorpiókhoz. A ráknak, amelyet limpetnek is neveznek, nagyon kemény páncélja van, amelyet védekezésre használ, valamint domború és lapos teste.

Azért kapta ezt a nevet, mert felülről nézve a teste úgy néz ki, mint egy barna patkó, de a farka nagy, akár 60 cm-es is lehet. A teste három részre oszlik: prosoma (fej), opisthomosoma (köztes zóna) és telson (farok).

Még ezen osztódások ellenére is kemény páncélja akadályozza mozgását. Ezért csak a három osztódásban tud mozogni, amelyek mozgékonysággal rendelkeznek. 6 pár lábuk is van, és akár 4 szemük is lehet.

Limbus etetés

A limpet tápláléka meglehetősen széleskörű, néhány halfaj, kagyló és kagyló, egy kéthéjú kagylófajta. Ezen kívül rákféléket, férgeket és elpusztult szervezeteket is fogyasztanak. Valamit, ami segít az óceánok tisztításában és egyensúlyában.

Mivel a patkósráknak nincsenek rágófogai, emésztése már azelőtt megkezdődik, hogy az étel a szájába kerülne. Csipeszén keresztül megböki az állatot, és a gyomrához közelíti. Ezután a lábaiból eredő tüskék ledarálják az ételt.

Elterjedés és élőhely

A limpidák olyan ízeltlábúak, amelyek az Indiai-, az Atlanti- és a Csendes-óceánban egyaránt megtalálhatók, ennek ellenére leginkább Ázsia és Észak-Amerika partjainál, de különösen az Egyesült Államok keleti partjaitól a Mexikói-öbölig terjedő területen fordulnak elő.

A patkósrákok is szeretik a különleges környezetet. A faj a sárral vagy nagyon puha homokkal borított helyeket kedveli. Ennek oka, hogy a rák szeret beásni magát, ami lehetővé teszi számára, hogy elbújjon a ragadozók elől és zsákmányára vadásszon.

Viselkedés

A Limpulo olyan rák, amely évről évre képes vándorolni, ami általában az észak-atlanti partok mentén történik. Sőt, tavasszal ez a faj elhagyja az óceán fenekét, és a partokra megy ívni. Ez telihold és újhold éjszakáján történik, amikor magas a dagály.

Minden védekező mechanizmusuk ellenére a patkósráknak van egy, a teknősökéhez hasonló gyengesége: arccal felfelé marad. Testalkatuk miatt nagyon nehéz nekik újra felállni. Ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a farkukat használják karnak, ami hatékony és nagyon okos dolog.

Szaporodás és életciklus

A nyirokcsomók megtermékenyítése külsőleg történik, azaz a nőstény először lerakja a petéket, majd a hím megtermékenyíti azokat spermiumaival. Mint korábban említettük, a szaporodás tavasszal történik, és a tojásrakás a strandokon történik. Általában a rituálé évente egyszer történik, néhány faj kivételével.

A nőstény tavasszal 14-63 ezer ikrát rakhat, amelyekből két hét múlva kis lárvák kelnek ki. A ligetszépe fiatalkori szakasza két szakaszra oszlik, az első az első két évben következik be, amikor a part menti tengervizekben tartózkodik.

Lásd még: gyöngytyúk: jellemzők, tenyésztés és még sok más

A második fázisban a mélyebb vizekbe vándorolnak, ahol a felnőtté válásig maradnak, ami még néhány évig eltarthat. Ezt a szakaszt elérve a patkósrákok készen állnak a szaporodásra.

Miért olyan fontos a patkósrák?

A patkósrák egy olyan állat, amely már több évezredes múltra tekint vissza a Földön, ami bizonyítja, hogy mennyire ellenálló ez az állat. Azonban nem csak a páncélja erős, a vére is életeket ment világszerte. Az alábbiakban megtudhatod, miért olyan fontos ez az állat.

Hozzájárulás a környezethez

Ennek az élő kövületnek a létezéséből származó előnyök nem kizárólag az emberre vonatkoznak, éppen ellenkezőleg, a környezet egésze számára is rendkívül fontosak. Mint már említettük, a patkósrákok halott állatokkal is táplálkoznak.

Táplálékuknak ez a része hozzájárul az óceánok tisztításához és egyensúlyához, ami nagy hasznára válik a tengereknek. Ezen túlmenően a járomkagyló a táplálékláncban is fontos szerepet játszik, mivel tojásaik a madarak és más rákok táplálékául szolgálnak.

Lásd még: Madártípusok: ismerkedj meg 42 fajjal és jellemzőikkel!

Reakció bakteriális toxinokra

A patkósrákok vére szenzációs, különösen, ha bakteriális toxinokról van szó. Ezeknek az ízeltlábúaknak a kék vére túlérzékeny ezekre a toxinokra: ha érintkezik velük, megalvad, és szilárd masszát képez. Van limulus amebocita lizátjuk (LAL), egy olyan anyag, amely kimutatja az endotoxint, amely az emberre nézve halálos lehet.

A vakcinákban vagy steril gyógyszeripari termékekben lévő endotoxin baktérium kis mennyisége könnyen megölheti az embert. A féreg vérének reakciója miatt a tudósok világszerte vadásznak és vesznek bizonyos mennyiségű vért ettől az állattól, amelyet a transzfúziós folyamat után visszadobnak a tengerbe. Egy liter ebből a kék vérből akár 15 000 dollárba is kerülhet!

A COVID-19 elleni vakcinákban betöltött szerepe

A világot sújtó világjárvány miatt a patkósrákot minden eddiginél nagyobb mértékben használták fel. Az ebből az ízeltlábúból származó természetes vérlízis kulcsfontosságú volt a COVID-19 elleni vakcina kifejlesztéséhez és teszteléséhez. Rendkívül fontos volt, hogy a baktériumokat ne csak magában a vakcinában, hanem a vakcina kifejlesztésében részt vevő más anyagokban is meg lehessen fogni.

Sajnos a tudósok becslése szerint a biztonságos vakcina populációhoz való eljuttatásának gyorsasága miatt a patkósorrú rákok száma drasztikusan csökkenni fog, ami jelentős hatást gyakorol a természetre. Ez a világot jelenleg sújtó járvány szomorú következménye.

Érdekességek a patkósrákról

Már láttad, milyen különleges és szenzációs a patkósrák. Van azonban még néhány érdekesség ezzel az ízeltlábúval kapcsolatban. Szeretnéd felfedezni őket? Nézd meg őket az alábbiakban:

Mert kék vére van.

Talán csak szófordulatnak tűnik, de a limuluszoknak valóban kék a vérük! Ennek az az oka, hogy az emberrel ellentétben náluk a fehérjékben, amelyek az oxigént szállítják a szervezetükbe, fémes réz, úgynevezett hemocianinok találhatóak. Ahogy az emberi fehérjékben lévő vas teszi a vért vörössé, a réz teszi a vérüket kékké.

A világ egyik legősibb faja

A mészkő olyan régi a Földön, hogy élő kövületnek tekintik. Nemcsak azért, mert 450 millió éves, hanem azért is, mert az elmúlt 250 millió év alatt nagyon keveset változott.

Ez a patkósrák a világ egyik legősibb állata, amely még a dinoszauruszokat is túlélte. Ellenállóképessége lenyűgöző! Nem hiába maradt fenn ennyi évezredet.

A limulusnak több szeme van

Ha felülről nézzük a patkósrákot, lehet, hogy nem látjuk az összes szemét, mert a limuluszoknak - velünk ellentétben, akiknek kettő van - kilenc szemük van.

E szemek közül kettő egyszerű, amely az állat tájékozódását és mozgását segíti, kettő pedig összetett, amelyet elsősorban a párkeresésre használnak. A többi hátulsó szem a kapott vizuális információk feldolgozását és a cirkadián szinkronizálást szolgálja. Mindezen összetettség ellenére a limuluszok jól, de normálisan látnak.

Megőrzési státusz

Mint már említettük, ezeknek az ízeltlábúaknak az egyik leglenyűgözőbb tulajdonsága, hogy az elmúlt 250 millió év alatt nagyon kevés evolúciós változáson mentek keresztül. Ez főként hihetetlen ellenálló képességüknek köszönhető. Becslések szerint csak a limulusok és a csótányok tudnának túlélni egy atombombát, annyira ellenállóak.

Ennek ellenére ezeket az állatokat jelenleg az emberi beavatkozás miatt a kihalás veszélye fenyegeti. Mivel az orvostudomány számára nagyon fontosak, évente több millió példányt ejtenek el belőlük. És ezek közül körülbelül 10-30% nem éli túl, amikor visszatérnek élőhelyükre.

A patkósrák életek millióit menti meg királyi vérével!

Bár egyszerű és jelentéktelen állatnak tűnhet, a patkósrák nélkülözhetetlen a természet és számunkra, emberek számára. Egész testfelépítésének összetettsége méltó a bolygón való több millió éves létezéséhez.

A toxinokra adott reakciója számos kezelésben működik, és aranyat ér a gyógyszeriparban. Ennek az ízeltlábúnak a kék vére olyan különleges, hogy rendkívüli jelentőséggel bírt a COVID-19 elleni vakcinák létrehozásában, hozzájárulva a világot sújtó nehéz időkhöz.

Bár ellenálló képessége nagyon jó, a gyógyászatban való felhasználása hozzájárul fajának visszaszorulásához. Bármennyire is fontos a különböző gyógymódokban, meg kell őrizni, hogy ne tűnjön el a tengerekből. Egy ilyen nagyszerű állat elvesztése rendkívül káros lenne mindenki számára, ezért el kell kerülnünk!




Wesley Wilkerson
Wesley Wilkerson
Wesley Wilkerson kiváló író és szenvedélyes állatbarát, aki éleslátó és lebilincselő blogjáról, az Animal Guide-ról ismert. Az állattani diplomával és a vadon élő állatok kutatójaként eltöltött évekkel Wesley mélyen ismeri a természeti világot, és egyedülállóan képes kapcsolatot teremteni mindenféle állattal. Sokat utazott, belemerült a különböző ökoszisztémákba, és tanulmányozta azok változatos vadállományait.Wesley állatszeretete fiatalon kezdődött, amikor számtalan órát töltött gyermekkori otthona közelében lévő erdők felfedezésével, különféle fajok viselkedésének megfigyelésével és dokumentálásával. Ez a mélységes kapcsolat a természettel táplálta a kíváncsiságát és a sebezhető vadon élő állatok védelmére és megőrzésére irányuló törekvését.Kiváló íróként Wesley ügyesen ötvözi a tudományos ismereteket a magával ragadó történetmeséléssel blogjában. Cikkei betekintést nyújtanak az állatok magával ragadó életébe, rávilágítanak viselkedésükre, egyedi alkalmazkodásukra és kihívásokra, amelyekkel folyamatosan változó világunkban szembe kell nézniük. Wesley állatvédelem iránti szenvedélye nyilvánvaló írásaiban, hiszen rendszeresen foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint az éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztítása és a vadon élő állatok védelme.Írásai mellett Wesley aktívan támogat különféle állatjóléti szervezeteket, és részt vesz az emberek közötti együttélést elősegítő helyi közösségi kezdeményezésekben.és a vadon élő állatok. Az állatok és élőhelyeik iránti mélységes tisztelete tükröződik abban, hogy elkötelezett a felelős vadturizmus előmozdítása mellett, és felvilágosít másokat az emberek és a természet közötti harmonikus egyensúly megőrzésének fontosságáról.Az Animal Guide című blogján keresztül Wesley arra késztet másokat, hogy értékeljék a Föld sokszínű vadvilágának szépségét és jelentőségét, és tegyenek lépéseket ezen értékes lények védelmében a jövő generációi számára.