Tartalomjegyzék
Mit tudsz a vízilovakról?
Bizonyára ismered a vízilovat, egy hatalmas emlőst, amely több mint 3 tonnát is nyomhat. Az afrikai területeken élő állatok olyan környezetben élnek, ahol sok a víz. A vízilovaknak olyan fajai éltek a Földön, amelyek azóta kihaltak.
Emellett vannak tengeri rokonaik, amelyek ma is a tengerekben élnek. Fedezd fel az olvasás során, hogy ezek közül a vízilófajok közül melyek haltak már ki. Tudd meg továbbá, hogy mely vízi emlősök rokonai a vízilovaknak, valamint azt is, hogy milyen a társadalmi életük és hogyan szaporodnak.
Ebben a cikkben megtudhatsz néhány érdekességet ezekről a hatalmas emlősökről, megtudhatod, hogyan tenyésztik őket az állatkertekben, és még sok más érdekességet. Jó olvasást!
A víziló jellemzői
Az alábbiakban megtudhatod a leggyakoribb víziló tudományos nevét, hogy mekkorára nőhet, milyen vizuális jellemzői vannak, hogyan szaporodik és még sok más információt.
Eredet és tudományos név
Ezeknek a nagytestű emlősöknek, amelyeket közönséges vízilónak vagy nílusi vízilónak neveznek, a tudományos neve Hippopotamus amphibius. Ezek az állatok a Szaharától délre fekvő Afrikában őshonosak, és egyike annak a két vízilófajnak, amelyik nem halt ki. A másik faj, amelyik még mindig a Földön él, a Choeropsis liberiensis, a törpe víziló, amelyet az alábbiakban fogunk látni.
Neve "folyami lovat" jelent, és a bálnák és delfinek közeli rokona. A 16 millió évvel ezelőtt a Földön élt állat legrégebbi fosszíliája a Kenyapotamus nemzetségbe tartozik, és Afrikában találták.
Vizuális jellemzők
A vízilónak nagy feje van, hatalmas szájjal. A teste kerek, disznóra emlékeztető, a fülei kicsik. A bőre színe a szürkétől a liláig terjed. A szeme körül a rózsaszíntől a barnáig terjed.
Ennek a nagytestű emlősnek a testét nagyon finom szőrzet borítja, kivéve a farkát és a fejét, ahol a szőrzet vastagabb és sűrűbb. A víziló bőre vékony és nagyon érzékeny, ezért mindig védenie kell magát a naptól.
Méret, súly és várható élettartam
Az elefántok és az orrszarvúak után a második legnagyobb felnőtt állat súlya 1,5 tonnától több mint 3 tonnáig terjedhet. A legnagyobb és legidősebb hímek átlagosan akár 3,2 tonnát is nyomhatnak, de olyan eseteket is feljegyeztek, amikor a víziló súlya megközelítette a 4,5 tonnát.
A víziló testhossza 2 és 5 m között mozog, magassága pedig 1,5 és 1,65 m között változik. Hosszú életű állatok, így várható élettartamuk 40 és 50 év között mozog. Az Egyesült Államokban van olyan rekord, amelyben egy ilyen állat 61 évesen pusztult el 2012-ben.
Természetes élőhely és földrajzi elterjedés
A 30 000 évvel ezelőtti interglaciális időszakban a víziló elterjedt az európai és az afrikai kontinensen. Egyiptom térségében nagyon gyakori volt, hogy ezeket a hatalmas emlősöket megtaláljuk. Ma a vízilovak Kongó, Tanzánia, Kenya és Uganda folyóiban és tavaiban élnek.
Afrikától északra haladva Etiópiában, Szudánban és Szomáliában találjuk őket. Nyugatra Gambiáig, délre pedig Dél-Afrikáig élnek. Természetes élőhelyük a szavannák és az erdős területek.
Élelmiszer
A vízilovak növényevő állatok, azaz növényekkel táplálkoznak. Erős ajkaikkal tépik le a füveket, és naponta körülbelül 35 kg táplálékot fogyasztanak el. A zápfogakkal őrlik a táplálékot, míg a szemfogak és a metszőfogak nem vesznek részt a rágásban.
Ezeket az állatokat nem tekintik kérődzőknek, de gyomruk négy kamrából áll, és emésztőrendszerük hasonló a kérődzőkéhez. Mint láttuk, a víziló hatalmas mérete ellenére vegetáriánus táplálkozást folytat, mégpedig kis mennyiségben, ha súlyát tekintjük.
Ennek az emlősnek a szokásai
A vízilovak éjszaka táplálkoznak, és ezt szívesen teszik egyedül, bár csoportosan élnek. Általában kilométereket gyalogolnak, hogy élelmet találjanak. Olyan állatok, amelyek a vízben élnek, és csak napnyugtakor hagyják el azt, hogy táplálkozzanak.
Ezek az állatok steril bélrendszerrel születnek, ebben az esetben az anyjuk ürülékében található baktériumtípust kell lenyelniük, amely segít nekik megemészteni az általuk elfogyasztott növényzetet. Továbbá, ahogy itt kifejtettük, ezek az állatok születésüktől felnőttkorukig a vízben élnek, és az ivadékok a vízben születnek, a nőstény még a víz alatt.
Szaporítás
A közönséges víziló nőstényei 7 és 9 éves koruk között válnak ivaréretté, sokkal korábban, mint a hímek, akik 9 és 11 éves koruk között érik el az ivarérettséget. A párzás és a szülés is a vízben történik, ahol a legtöbb időt töltik.
A nőstény víziló vemhessége 8 hónapig tart, és csak egy borjút hoz világra. Általában 2 évente születik egy borjú, amely születésekor körülbelül 45 kg-ot nyom. A borjak körülbelül egy évig maradnak az anyjukkal, a vízben történő szoptatás alatt.
Ismerje meg a víziló fajokat
Amellett, hogy megismerkedsz a vízilovak főbb jellemzőivel, most alaposan megismerkedhetsz néhány, egykor a Földet benépesítő vízilófajjal. Ezért figyelmesen kövesd a következő témaköröket, hogy megtudd, mely fajok élnek még, és melyek haltak már ki, valamint megértsd főbb jellemzőiket.
Víziló
Ez a nagytestű emlős Afrika több régiójában is megtalálható. A közönséges víziló vagy más néven nílusi víziló olyan állat, amely ideje nagy részét a vízben tölti. Csak naplementekor megy a napra. Éjszaka a közönséges víziló fűfélékkel táplálkozik, fűvel táplálkozik.
Ezek az állatok akár több száz egyedből álló csoportokban élnek, és mivel nagyon territoriálisak, többször fordulnak elő embereket érintő balesetek.
Törpe víziló
A közönséges vízilóval ellentétben, amely ideje nagy részét a vízben tölti, a törpe víziló a szárazföldön él. Hossza elérheti az 1,80 m-t, súlya pedig a 275 kg-ot.
Magányos állatok, nem élnek csoportokban. Ráadásul éjszakai életmódot folytatnak, és az ember ritkán látja őket. A szaporodási időszakban ritka a szocializáció, amikor a párok összejönnek, hogy megszüljék az utódokat, amelyek általában jó ideig elkísérik az anyát.
Madagaszkári víziló (kihalt)
A madagaszkári víziló a holocén korszakban halt ki, és a faj az elmúlt évezredben halt ki. Kisebb egyedek voltak, mint a mai vízilovak. Bizonyítékok vannak arra, hogy ezeket a vízilovakat az ember vadászta, ami megerősíti azt a tézist, hogy a vadászat volt az egyik erős ok, amely hozzájárult a kihalásukhoz.
Néhány példány elszigetelt és távoli területeken maradhatott fenn. 1976-ban egy olyan állatról érkezett jelentés, amely a leírás alapján madagaszkári vízilónak tűnt.
Európai víziló (kihalt)
Ez a faj a pleisztocén időszak végéig Európa-szerte élt, az Ibériai-félszigettől a Brit-szigetekig lakott. Akkoriban jóval nagyobb volt, mint a közönséges víziló. Úgy vélik, hogy az európai víziló körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön.
Annak ellenére, hogy nagyobb volt, mint a mai víziló, az európai vízilónak ugyanazok voltak a vonásai, mint a közönséges vízilónak. A szakértők úgy vélik, hogy ez az óriás vízilófaj még az utolsó jégkorszak előtt eltűnt.
Hippopotamus gorgops (kihalt)
A Hippopotamus gorgops a felső millocén korban élt Afrikában, és az alsó pliocén korban vándorolt Európába. Ez a faj a jégkorszakban halt ki, és ez volt a legnagyobb vízilófaj, amelyet valaha felfedeztek. Méretei hihetetlenül nagyok voltak: 4,30 m széles és 2,10 m magas, súlya pedig könnyen elérte a 4 tonnát.
A Hippopotamus gorgopsról kevés feljegyzés van, de az biztos, hogy amikor Európába vándorolt, ugyanazokon a helyeken élt, ahol az európai vízilovakat is megtalálták.
Bővebben a vízilóról
Amellett, hogy megismerkedhetsz a víziló főbb fajaival, most nézz meg még sok más információt a vízilóról. Tudd meg, mikor történt az első kapcsolatfelvétel az emberrel, mik a kulturális ábrázolásaik, valamint ismerd meg a ragadozóikat és még sok minden mást.
Első interakciók az emberekkel
A Szahara sivatag hegyeiben, pontosabban a Tassili n'Ajjer hegységben sziklarajzokat fedeztek fel, amelyeken vízilovakat ábrázolnak, amint az emberek vadásznak rájuk. Ezek a festmények körülbelül 4000-5000 évesek.
Az emberrel való kölcsönhatás legkorábbi bizonyítékai azonban a vízilócsontokon talált húsvágásnyomok, amelyek 160 000 évre nyúlnak vissza. Az ókorban az egyiptomiak a vízilovat a Nílus legvadabb lakójaként ismerték. Mint látjuk, ez a kölcsönhatás már régóta tart.
Kulturális reprezentációk
Egyiptomban Szeti istent - más ismert alakjai mellett - egy vörös víziló ábrázolta. Szeti feleségét szintén egy víziló képviselte, ahol az istennő a terhesség védelmezője volt. Még az ijók is vízilómaszkot viseltek kultuszukban, hogy a vizek szellemei előtt tisztelegjenek.
Ezek az állatok nagyon is jelen vannak az afrikai népmesékben, például a khoisan és a ndebele mesékben, amelyek elmesélik, miért élnek a vízilovak a vízben és a szárazföldön egyaránt, és miért olyan rövid és vékony a szőrük. Nem is beszélve a nyugati kultúrában való jelenlétükről a rajzfilmfigurákon keresztül.
Ragadozók és ökológiai jelentősége
A gigantikus vízilóval szemben csak az oroszlán állhat ki. Mivel falkában vadásznak, az oroszlánok a vízilovak természetes ragadozói, ilyenkor a védekezés eszközei a nagy szemfogaik, amelyek méretük mellett önélezőek. A vízilovak a természetben bizonyos hasonlóságot mutatnak a korallokkal és a teknősökkel.
A víz alámerüléskor ezek a gigantikus emlősök kinyitják a szájukat, hogy a halak megtisztíthassák a fogaikat, és eltávolíthassák a parazitákat. Sok hal számára ezek a víziló fogaiban maradt paraziták egyfajta táplálékforrást jelentenek.
A fajok kihalását fenyegető fő veszélyek
A víziló fő veszélyforrása az ember és az ő tevékenységei. A megmaradt víziló-populáció legnagyobb problémája a vadon élő élő élő élőhelyük elpusztítása és az orvvadászat.
Jelenleg a közönséges vízilófaj egyedeit a kihalás veszélye szempontjából "sebezhető", míg a törpe vízilófaj egyedeit a kihalás veszélye szempontjából "veszélyeztetett" kategóriába sorolja a Természetvédelmi és Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listája.
Lásd még: Mikro játék uszkár: lásd személyiség, ár, tenyésztési tippek és még sok más!Megőrzési helyzet és védelmi mechanizmusok
A közönséges víziló a kihalással veszélyeztetett fajok közé tartozik, azaz még nem fenyegeti a kihalás veszélye, de ha nem teszünk lépéseket a védelmére, a helyzet csak súlyosbodni fog.
A törpe vízilovat viszont a kihalás veszélye fenyegeti. Ennek fő oka az orvvadászat, ahol a hús, a bőr és a fogak iránt nagy a kereslet, sőt, a vízilófogak az elefántelefántcsontot is felváltják. A hatóságok szerint egyes afrikai országokban nehéz megállítani ezt a kereskedelmet.
Vízilovak az állatkertekben
Köztudott, hogy az első állatkertben kiállított víziló 1850-ben volt Londonban. A vízilovak a világ állatkertjeiben nagyon népszerű állatokká váltak. Ráadásul olyan állatok, amelyeknek fogságban nem okoz gondot a szaporodásuk, és a születési arány alacsonyabb, mint a vadonban.
Ez nem az állat alkalmazkodásának kérdése, hanem az állatkert vezetőségének ellenőrzése, az állat mérete és méretei miatt. Ezeket az állatokat különleges módon állítják ki, ahol a környezetükben bőséges víz van, hogy a napot elmerülve tölthessék.
Kíváncsiságok a vízilovakról
Itt sok érdekességet megtudhatsz a vízilóról. Megtudhatod, hogyan uralják a hímek a területüket, valamint megértheted a szárazföldi sebességüket és még sok más tényt!
A bálnák és delfinek rokonai.
A vízilovak a bálnák és a delfinek rokonai. DNS-vizsgálatok bizonyítják, hogy a vízilovak rokonságban állnak a modern cetfélékkel. Ezek az adatok francia tudósok egy csoportja által vizsgált fosszíliákból kerültek elő, amelyeket az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Közlemények című folyóiratában tettek közzé.
Lásd még: A kiskutya húzza a fenekét a földön: megtudja, hogy mit jelent ezArra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt a két faj közös őse hozta létre a két fajt. Ezeket a kövületeket Afrika déli részén találták.
A dominancia a hímek között különös módon alakul ki.
A leggyakoribb vízilovak nagyon társas állatok, több száz egyedből álló csoportokban élnek. Ülő életmódot folytatnak, ahol az idő nagy részében pihennek, és csak éjszaka mennek ki táplálékot keresni. A hímek nagyon sajátos módon fedik át vetélytársaikat.
Az egyik ilyen a székletürítés: a farkukat csóválják, hogy az ürüléket a testükre és arra a helyre dobják, ahol el akarják határolni magukat. A szájuk kinyitása és a minél hangosabb üvöltés szintén a dominancia egyik formája a faj hímjei számára.
Hihetetlen sebességre képesek
Ezek a hihetetlenül hatalmas és gigantikus emlősök gyors mozgásúak, kövérek, a bolygón élő harmadik legnagyobb emlősök, de ezek a nagyok akár 30 km/h sebességre is képesek, ami azt jelenti, hogy gyorsabban futnak, mint az ember.
Ebben az esetben, ha nyílt terepen kell menekülni egy víziló elől, esetleg valami rossz fog történni. Jól felkészült sportolók, 45 km/h sebességgel is képesek futni egy rövid távon!
Víz közelében élnek, de rosszul úsznak.
Mint láttuk, a vízilovak a szárazföldön gyorsak, hihetetlen sebességet érnek el, de a vízben más a helyzet. Annak ellenére, hogy vízben és nagy mennyiségű vízhez közeli környezetben élnek, a vízilovak nem kiváló úszók.
Nagyon nehéz csontjaik miatt a vízben való mozgás nehézkessé válik, ami miatt az állat elsüllyed. Ezért a vízilovak gyakorlatilag bármit megtehetnek a víz alatt, például szaporodhatnak, sőt, még a kicsinyeiket is szoptathatják.
Az a sok beszéd a vízilovakról, akik vért izzadnak.
A víziló bőre egy olyan anyagot választ ki, amely természetes fényvédőszerként működik. Ez az anyag vöröses színű, ami arra enged következtetni, hogy a vízilovak vért izzadnak. Amikor ez az anyag kiválasztódik a bőrből, a megjelenése színtelen, és a kiválasztás után néhány perccel vöröses színűvé válik.
Ami ezt a vöröses pigmentációt okozza, az a hiposzudórsav és a norhiposzudórsav. Ezek az anyagok gátolják a baktériumok fejlődését, valamint az ultraibolya sugarak elnyelését, létrehozva a fényvédő hatást.
Pablo Escobar vízilovai
Pablo Escobar, mielőtt a kolumbiai hatóságok megölték volna, vízilovakat nevelt a Hocienda Napoles nevű luxustelepén, Bogotától mintegy 250 km-re északnyugatra.
Ezeknek az állatoknak az elterjedése, amelyeket "kokain vízilovaknak" neveztek el, 1993-ban, az emberkereskedő halála után kezdődött, és a régió egyik legrosszabb invazív fajává vált. 2009-ben kísérletképpen elvégezték ezen állatok hímjeinek ivartalanítását, hogy megfékezzék a "kokain vízilovak" elszaporodását.
Marius Els és a víziló Humphrey története
Humphrey-t, a vízilovat egy ember mentette meg, aki videószenzációvá vált az interneten. Marius Els egy dél-afrikai farmer volt, aki az állatot egy áradásból mentette ki az országban. Humphrey-t mindössze öt hónapos korában mentették meg.
Marius egy tavat épített a farmján, hogy az állat szeretve érezze magát. Miután öt évig élt a farmon, a víziló vadul kezdett viselkedni, és mindenkire rátámadt, aki belépett a farmra. Ebben az időszakban Humphrey megölte Marciust, megtaposta és megharapta a gazdáját.
Víziló: nagytestű, vízi élőhelyű emlősök.
Itt mindent megtudhatsz erről a csodálatos és hatalmas állatról. A víziló Afrikából származik, ahol ma is természetes élőhelye. Nagyon nagy állat, amely több mint 3 tonnát is nyomhat. Azt is megtudtad, hogy a hímek nagyobbak, mint a nőstények, és hogy érdekes formákkal jelölik a területüket.
Az is kiderült, hogy mely vízilófajok haltak már ki, és mely fajok léteznek még. Legtöbb időt a vízben élnek, ahol a párzás és a szoptatás a víz alatt zajlik. Territoriális állatok, amelyek általában konfliktusba kerülnek az emberrel. Most, hogy többet tudsz erről az óriásról, oszd meg az információt, hogy minél többenaz emberek ismerik őket!
